A tél és a hideg idő kezdetével, a házak zöménél valamilyen kicsi formában is, de általában jelentkezik a penész. Ezt vagy beismerik, vagy nem, a helyzeten nem változtat.
De miért vizesedik és penészesedik a fal?
Sokan erre azt válaszolják, hogy akiknél penész van, ők nem szellőztetnek eleget. Ez baromság.
A valós ok a fizikában van! A levegőben lévő relatív magas páratartalom egyszerűen kicsapódik a hideg felületen (falon), ami ezáltal vizes lesz és így táptalajt adva, elszaporodnak a levegőben lévő penészgombák.
Az alábbi táblázat mutatja a hőmérséklet-páratartalom kicsapódás összefüggését:

Nézzünk egy konkrét példát! Ha a szoba hőmérséklete 23 celsius fok, a relatív páratartalom 55%, akkor az azt jelenti, hogy 13,5 celsius fok alatti hőmérsékletű fal már vizesedni és ezáltal penészesedni fog.
A fentiekből látható, hogy 3 dolgot kell figyelembe vennünk, illetve mérnünk. A fal hőmérsékletét, a relatív páratartalmat és a szobahőmérsékletet. Erre érdemes Ázsiai embertársainktól egy ilyen kis mérőt beszereznünk:
Mini LCD páramérő ami néhány száz Forintot simán megér. TIPP: A tapasztalat azt muntaja, hogy Hong Kong-ból előbb ideér mint Kínából, valamint olyat keressünk ami elemekkel együtt van (Batteries included) még ha drágább is pár Ft-al. Magyarországon az LR44 elemek darabja 80Ft és ebbe 2db kell. :)
A fal hőmérsékletét infrás hőmérővel tudjuk adott esetben mérni, ami azért picit többe kerül.
Általános és gyenge megoldások
Hiába szellőztetük, a kinti 85-90%-os relatív páratartalmú levegő (főleg egy jó kis eső után) még előbb kicsapódik.
Valakik előrelátóan a kicserélt műanyag ablakokba szellőzőt építenek, mondvál azon majd természetes lesz a szellőzés, ablaknyitás nélkül is. Ez jó poén, hogy szellőzzön, de akkor minek cserélték ki az ablakokat? Azok is szellőztek maguktól… Tudom, tudom, ez hőszigetelt ablak.
Mások szigetelik a házukat, mert így nem lesz hideg felület. Na ez már sokkal ésszerűbb és jobb megoldás! Csak általában a szigetelt házakban is van penész, mivel mindenhol van egy leghidegebb felület. És ezt persze megtalálja a pára, ami ki is csapódik. Ez már csak ilyen.
Következő megoldások egyike a sólámpa és valamilyen tablettás bigyó bevetése, ami összeszedi a párát. Ezzel csak 1 gond van, rettenetesen kicsi a hatékonysága.
Az igazán hatékony és működő megoldások penész ellen
Amikor nálunk jelentkezett ez a helyzet a következőket gondoltuk végig:
- levegő páratartalom csökkentése
- hideg falak, felületek megszűntetése (házszigetelés)
- belső hőmérséklet csökkentése
Mitől lesz magas a relatív páratartalom amit aztán csökkenteni kell?
- főzés
- fürdés, zuhanyzás
- ruhaszárítás
- növények öntözése
- házban élünk, lélegzünk
- földpára, mivel nincs víz és hőszigetelve az (eredeti) hajópadló alatti rész
Hogyan “melegíthetjük” fel a falakat?
- külső, homlokzati szigetelés
- falfűtés
Hőmérséklet csökkentés?
Ezt az opciót kihagytuk. Nem szeretünk fázni. Ha azonban a levegő hőmérsékeltét nem tudjuk, vagy nem akarjuk csökkenteni, akkor csak egy megoldás marad:
Páratartalom csökkentés
Az első 2 pontra kell igazából koncentrálni és azon gondolkodni, hogy milyen módon tudjuk csökkenteni a páratartalmat. Az azonnali megoldások a következők:
- ruhaszárítás házon kívül (ez nem túl nyerő télen)
- szárítógép beszerzése (mosásból eredő nedvesség csökkentése)
- fürdőszoba szellőztető beépítése ha lehetséges
- páramentesítő gép beszerzése
Vettünk egy ruhaszárítót, ami nagyon jó kis gép, de az előbbi felsorolást ismerve csak egy részét oldja meg a helyzetnek, de már közelebb vagyunk!! Egy-egy szárítás alkalmával a mosott ágyneműkből, törölközőkből kb. 1,5-2 liter vizet sikerül kiszednie. Ruhák szárítására nem nagyon használjuk, nem tesz nekik jót. A nedvesség kivonása mellett, rengeteg textilportól, szöszmösztől is megszabadít!
Fürdőszoba szellőzése elszívóval, nálunk már adott volt.
Az igazán jó megoldást a páramentesítő gép jelentette. (Mégegyszer olvasd el az előbbi mondatot.) Valami igazán jó gépet akartam venni, ami hatékony és minőségi darab és a páramentesítésen kívül nem árt, ha a levegőt is tisztítja.
A választás a Trotec TTK 75S-re esett, 2 év garanciával. Erről még lesz szó…
Tapasztalatból írom, hogy nem érdemes tablettás és egyéb bigyókkal játszizni, ha komoly eredményt akarunk. Persze, ezek is biztos jók valamire, tényleg összegyűjtik a nedvességet. Ezt egy maroknyi só is megteszi és bőven nem kerül annyiba. A gépek belépő kategóriájába tartozó már ventillátorral szerelt “okosságok” is hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy talán adott időn belül több párát tudnak kicsapatni, de én akkor is viccesnek tartom ezeket.
Amikor páramentesítő gépekről beszélek, akkor a kompresszorral szerelt, súlyban 10-15kg-os, villamos teljesítményben 300-450W-os gépekre gondolok. Rengeteg márka, típus létezik belőlük. Ezek már képesek napi 4-8 liter vizet összegyűjteni egy 250 légköbméteres házból, ahol a hőmérséklet 21 celsius fok és a relatív páratartalom 65-70% között van.
A gép első bevetésekor nálunk 70-75%-os páratartalom volt és 1 nap alatt kb. 8 liter vizet szedett össze eleinte. Nagyjából 2 hét alatt sikerült a párát 50-55%-osra csökkenteni napi 6-8 órás használat mellett.
Azóta figyelünk a páratartalomra és ugyan, már egy másik géppel, de szinten tartjuk. A fürdőszobában társunk lett a zuhanyzás mellett. Mosás után a fürdőszobába zárva, együtt teszi a dolgát a szárítógéppel, majd a ruhaszárítón lévő ruhákat szárítja (max 2 nap alatt szárazak). Hétvégi főzések mellett is társ a konyhában. Fontos, hogy éjjel soha nem használjuk, mert akármennyire is dobálóznak a gyártók a dB-ekkel, hangos.
Visszatérve a Trotec-re. Nálunk 2 évet bírt és megdöglött garancia idő után. Közvetlen ismeretségi körünkben ugyanez a típus garanciaidőn belül egyszer amit javítottak, majd ismét, amit cseréltek. Egy másik Trotec típus ugyanúgy garancia idő leteltével (2 év) döglött meg. Ennyit a német minőségről. Próbáltam DeLonghi típust is, ami axiális ventilátoros volt, hatékonysága meg sem közelíti az radiálisokét. Ennek a panelja halálozott el első alkalommal, majd a kompresszora 1 hét után. :)
Most egy Midea van hadrendben. 1 éve teszi a dolgát, nagyon szeretjük benne, hogy kikapcsolása időzíthető, így fürdés után fél órával automatikusan leáll. Ugyan a gyári zaj értéke magasabb mint egy fentebb említett TTK75S-é, de abszolút nem hangosabb. A Midea 1 év elteltével is ugyanolyan hangos/halk mint új korában és nem zörög a víztartálya, mint a Trotec-é! Ami ezáltal sokkal hangosabb volt mint a gyári megadott érték…
További páramentesítő megoldások
Abból kiindulva, hogy a hatékony gépek kompresszorral vannak szerelve, adódik még legalább 2 egymás funkcióját tekintve ugyanolyan gép. Az egyik a mobil klíma és a split klíma. Utóbbi értelem szerűen fix helyre szerelt berendezés.
Mindkettő gépen van páramentesítési funkció, de azért nézzük meg, hogy mi a különbség.
Mobil klíma nagyon is alkalmas páramentesítésre! Csak be kell kapcsolni a páramentesítő funkcióját amit a vízcsepp-el jelölnek. Sehova nem kell kivezetni semmilyét, kivétel a cső amin kijön belőle a víz! Mivel ezek teljesítménye 1500W körül mozog nem nehéz kitalálni, hogy milyen hatékony. Persze ez zajjal is jár.
A split klímákon is van páramentesítő funkció, de ez télen nem ajánlott! Minek hűtsük a helyiségben lévő levegőt, amikor az előbb melegítettük fel?? Tegyük inkább fűtési módra és láss csodát, kiszárítja a levegőt. Fogalmam sincs, hogy mi a magyarázata, de tényleg így van. Ha valaki tudja, írja meg kommentbe légyszi!
Homlokzati és födém hőszigetelés
Mivel a párakicsapódás összefügg a hőmérséklettel, így nem elhanyagolható a hőszigetelés kérdése. Ezzel egy gond van csak, ha télen jövünk rá. Nálunk a tavalyi, kinti mínusz 12 fokban, az egyik sarokban mért belső falhőmérséklete 4, azaz négy fokos volt.
A fenti táblázatot nézegetve, arra a következtetésre jutunk, hogy a relatív páratartalmat 35%-os szintnél alacsonyabbra kellett volna ahhoz vinni, hogy az ne csapódjon ki a sarokban. Nyilván ez nem célszerű, mivel ez szinte kivitelezhetetlen és nem is egészséges. Egyébként az egészséges páratartalom egy lakásban 40 és 55% között mozog.
A homlokzat szigetelése innentől fogva nem volt kérdés. Ráadásul a számításaim szerint a szigetelés után, nagyjából fele annyi hőenergiára van szükség. Födém szigeteléssel nem kellett foglalkoznunk, mivel a felújítás részét képezte. A hő nagyobb része a mennyezeten, födémen távozik, ezért érdemes ezzel kezdeni.
Összefoglalva,
a penészesedés nem egy misztikus, megfejthetetlen jelenség. Aki akar, tud is ellene tenni, csak picit át kell gondolni, hogy miből adódik és arra mik a megoldások. Nekünk sikerült, szerintem Neked is sikerülni fog!