Napjainkban már nem új keletű dolog a megújuló energiaforrások használata, mint a napenergia, szél-, víz- és geometrikus energia. Látszólag kézenfekvő dolog a mindenütt jelen lévő napenergiát befogni, mégsem annyira elterjedt az eljárás. Szerencsére egyre többen felismerik nagyszerűségét és ma már a lehetőségek is lényegesen nagyobbak. Házunk korszerűsítésénél mindenképpen megfontolandó tényező kell, hogy legyen.
A megújuló energiaforrások hasznosításának két útja
Passzív napenergia hasznosítás
Az eljárás az úgynevezett üvegházhatás jelenségen alapszik. A normál üveg a fény egy részét visszaveri, kisebb részét elnyeli, míg egy nagyobb részét átengedi. Az épületekbe így bejutott rövid hullámhosszú fény a tárgyakról, szerkezetekről visszaverődve átalakul hőenergiává. A falról, padlóról visszatérő hosszú hullámokat azonban az üveg már nem engedi át, így a meleg bent reked.
Ilyen módon tulajdonképpen a belső, zárt tereket határoló minden üvegfelület napcsapdának tekinthető és építészeti megoldásokkal erre kifejezetten rá is lehet játszani. Ennek áldásos hatásait élvezhetjük a déli tájolású házakban, ahol megfigyeléseim szerint legszívesebben tartózkodunk. A legnagyobb nyári kánikulát leszámítva általában abban a helyiségben szeretünk üldögélni ahova besüt a nap. Ezért célszerű nagyon átgondolni például a nappali elhelyezését egy ház tervezésekor. Magyarországon a három nyári hónapot leszámítva mindig jól jön egy kis napsugár a hőérzet rásegítésére. Kedélyállapotunkra is kifejezetten jó hatással van egy napos, világos lakás. Ezt tapasztalatból mondhatom. :)
A délre tájolt nagy üvegfelületek, a belső tér napsütötte részein sötét, a hőt még jobban magába szívó padlók kialakítása, a pufferként működő üvegezett télikertek, mind a passzív napenergia hasznosítás példái.
Ilyen rendszereknél nyáron természetesen gondoskodni kell a megfelelő árnyékolásról, szellőztetésről. Mint már előző cikkemben is említettem ezt leginkább a külső és belső árnyékolás megfelelő kombinációjával tudjuk elérni.
Aktív napenergia hasznosítás
A másik út, mikor a nap energiáját átalakítva, közvetetten használjuk a ház energiaszükségletének fedezésére. A tetőn vagy akár az udvaron, ideális esetben 42,5 fokban elhelyezett, délre tájolt napkollektorok és napelemek szintén az üvegházhatás jelenségét használják ki. A kollektor a melegvíz-készítés, a napelem az elektromos áram generálásában alkalmazható.
Aktív és passzív házak
Ezek az épületek a hőszigetelés és a megújuló energiaforrások használatának kombinációját igyekeztek tökélyre fejleszteni. Először Németországban jelentek meg a passzív házak, melyek szigorú definíciója, hogy működésükhöz semmilyen külső, hálózati energiaforrást nem vesznek igénybe. A fűtéshez, a meleg víz készítéshez, a házban felhasznált áramhoz szükséges minden energiát a ház termel meg saját maga számára.
Ezt csak igen komoly, összehangolt rendszerrel lehet elérni. A több, mint 10 cm hőszigeteléstől kezdve, a magas hatásfokú és tárolókapacitású gépészeti rendszereken keresztül, a tájolás és széljárás átgondolásával együtt, egészen a meleg vizes vezetékek hőszigeteléséig terjedően.
Ezen a területen a mérnökök már egészen odáig jutottak, hogy képesek olyan, úgynevezett aktív házat létrehozni, ami nemcsak a saját energiaszükségletét fedezi, de felesleget is termel. Ma már Magyarországon is megépült a megújuló energiaforrások kihasználásának egy- egy remek példája.
Tipp, napenergia hasznosítás:
Tudta Ön, hogy a napkollektorok tavasszal és ősszel fűtésre is használhatóak, télen pedig kisegítő fűtésként csökkentik a számlát?
