Ha felújításba, korszerűsítésbe kezdünk, a munkák során az egyik legjellemzőbb feladat a hőszigetelés. Házunk bebugyolálása azonban nem egyszerű hóbort, ezzel a lépéssel komoly összegeket megspórolhatunk, már a következő évi fűtés számlánkon.
A hőszigetelés lényeges
A ház hőleadása szempontjából a homlokzat felépítése és annak hőátbocsátási tényezője a döntő fontosságú. A ház, bár különböző mértékben, de minden felületén hűl, a tetőn, a padlón, az ablakokon keresztül. Ezekre mind gondolnunk kell. Ha nem védekezünk minden fronton az olyan, mintha télikabát mellé szandált húznánk és és úgy lépnénk ki egy fagyos téli napon az utcára.
A ház egyes elemeinek szigetelése eltér egymástól, a tetőtér beépítésénél magasabb funkcionalitásúnak kell lennie, mint a falazatnál. Ennek ellenére akkor is érdemes elkezdenünk a hőszigetelést, ha nincs elég pénzünk teljes körűen elvégezni. Az is több a semminél, ha csak a falakat szigeteljük, de nagyságrendekkel jobb eredményt érhetünk el, ha minden lehűlő felülettel foglalkozunk.
Milyen vastagságú hőszigetelés szükséges?
Szinte minden esetben alapszabályként igaz, hogy egy falnak annál nagyobb a hőellenállása, minél nagyobb rajta a hőszigetelés. A passzív házak esetében, már szinte olyan nagy, hogy nem is kell fűteni. Ez nagyban függ a fal eredeti szerkezetétől is. A betonfal majdnem kétszer annyi szigetelést igényel, mint egy lyukacsos téglából épült. A kisméretű tégla szigetelés igénye a kettő között van.
Kőzetgyapot vagy polisztirol habok
Az sem mellékes szempont a munkálatoknál, hogy milyen típusú szigetelést használunk. Alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk ezeket, az ásványi szálas anyagokra, mint a kőzetgyapot, illetve a műanyag alapú habosított termékekre. Figyelni kell melyiket hol használjuk! Szerelt burkolatok hőszigetelésére a kőzet- és ásványgyapotot szokás alkalmazni, jó tűzállóságuk miatt. Lábazatok hőszigetelésénél és a talajszint alatti falaknál mindenképp a polisztirol habok ajánlhatóak. Ezek zárt celláiknak köszönhetően jól bírják a folyamatos nedvességet is. Ezzel szemben a kőzetgyapot, ha átázik csökkenhet a hőszigetelő képessége.
Különböző homlokzatok
Az apró részletekre is figyelnünk kell, ha nem akarunk hőhidat beépíteni, be kell fordulnunk a szigeteléssel az ablakkávákba is. Műemlék épületeknél nehezebb a helyzet, a gazdagon díszített homlokzatoknál elképzelhető, hogy be kell érjük a sík felületek hőszigetelésével. Alternatív megoldásként szóba jöhet a belső fali hőszigetelés. Ennek viszont a párásodás miatt van némi kockázata, ezért csak nagyon körültekintően, szakember segítségével van értelme alkalmazni.
Belső oldali hőszigetelés
Az újonnan épülő lakások energetikai szempontból egyre korszerűbbek a szigorodó követelmények és a folyamatosan fejlődő építő-iparnak köszönhetően. Azoknak azonban akik közös tulajdonban lévő bérházban, panellakásban, vagy műemléki védelem alatt álló épületben laknak ez sovány vigasz. Számukra marad az utólagos hőszigetelés.
A falak külső oldali szigetelése azonban nem minden esetben megoldható. Például, ha a többlakásos házban a tulajdonosok nem tudnak megegyezni a finanszírozásban, vagy a műemlék épületek esetében a homlokzat díszítése nem takarható el szigetelő lapokkal. Ilyen esetekben csak a belső oldali falszigetelés kerülhet szóba. Ebben az esetben fontos szempont a beltéri szigetelő anyagok tűzállósága, természetes alkotóelemei, stabil, ellenálló szerkezete és párakezelő viselkedése.
Bár meglehetősen költségigényes a hőszigetelés, mégis érdemes beruháznunk, hiszen hosszú távon jelentős összeget spórolunk vele.
