Ha egy házat hőszigetelünk, legyen szó akár új építésről, akár felújításról különösen nagy gondot kell, hogy fordítsunk a hőhidak kiküszöbölésére, illetve csökkentésére. A hőhíd egy olyan terület az épületen, ahol hőáram alakul ki. Ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken jobban hűl a belső tér, mint a ház általános felületein. Olyan foltokat, hőlyukakat kell elképzelni, amik kiszippantják, elnyelik a meleget.
A hőhidak alapvetően két típusát különböztetjük meg
A geometriai hőhidak
Ezek már az épület alakjából fakadóan kialakulnak. Elméleti szinten csak egy végtelen hosszú homogén fal az, ami abszolút hőhíd mentes lenne. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy már egy sima falsarok, ablakkáva is jobban hűl, mint egy általános falfelület. Ettől a ténytől függetlenül nem szokás a sarokba több hőszigetelést tenni, mivel ennek mértéke normál esetben is elfogadható. Viszont egy vasbeton erkélylemez csatlakozása már komoly hőhídproblémákat tud okozni.
Az anyagváltásból fakadó hőhidak
Ezek esetében arról van szó, hogy a szerkezetben előforduló különböző hőátbocsátású anyagok másképpen engedik át a meleget. Egy gyakorlati példával élve, egy téglafal és egy betonfal találkozásánál a beton nyilvánvalóan jobban fog hűlni. Ez a probléma nem csak a többszintes, vasbeton pillérvázas épületeknél jön elő, de egy egyszerű családi háznál is megtalálható. A vasbeton födémek, koszorúk széleit, a külső nyílászárók áthidalóit, fűtött pincék vasbeton falait, padlóit minden esetben vastagabb hőszigeteléssel kell ellátni, mint a kapcsolódó téglafalat.
A szükséges szigetelésvastagságot minden esetben érdemes számításokkal alátámasztani, de általánosságban elmondható, hogy a vasbeton pillérnek 5 cm-rel vastagabb hőszigetelésével a kialakuló hőhidak már megnyugtatóan csökkenthetők.
A vizesedés elkerülése
Egy valóságos házban a hőhidak teljes mértékben nem szüntethetők meg, mégis nagyon fontos hatásukat minél inkább mérsékelni, mert utólag nagyon nehezen javítható, komoly épületszerkezeti gondokat okozhatnak. Azon túl, hogy a lakásunkból kiszökik a meleg és több lesz a fűtésszámla, az erőteljesebb hőhidak jelenléte a hidegebb felületek miatt veszélyes vizesedést is okozhat.
A szerkezetekben lévő pára, nedvesség amellett, hogy tovább csökkenti az anyagok hőszigetelő képességét, súlyosabb esetben kifagyást, penészedést is előidézhet. Ezért minden esetben törekednünk kell a gondos hőszigetelésre.
Ez bizonyos esetekben egyszerűen fizikai képtelenség, de szabályként elmondható, hogy a kisebb területű, pontszerű hőhidak még elfogadhatóak egy épületben, viszont a hosszabb vonal menti vagy nagyobb felületen jelentkező hőhidakat nem szavad félvállról venni.
Sokan figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a hőhidak nedvesítő, penészképző hatását fokozhatják a kényes helyeken szorosan a fal mellé állított bútorok, mert gátolják a fal természetes szellőzését, száradását.
A víz káros hatásainak javítása falszerkezetekben
A falak károsodását leggyakrabban a víz okozza, hiszen a régi épületeink nagy része vízszigetelés nélkül készült. Karbantartásuk és felújításuk hozzáértést és speciális anyagokat kíván. Ha a vizes pincénkből szeretnénk használható helyiséget kialakítani, de a falon korábbi nedvesedés foltjai láthatóak és a vakolat folyamatosan potyog. A vakolat teljes leverése után vízeloszlató alapozóval és szárító vakolattal szüntethetjük meg a problémát.
Másik példa a 60-as években épült, tipikusan sátortetős kockaházak kőlábazattal. Sok esetben a falazat a lábazat feletti félméteres magasságban nedves, a vakolat enyhén elszíneződött. Valószínűleg a vízszigetelés elöregedett, repedezett, a nedvesség felszivárgott. Ebben az esetben a lábazatot sértetlenül hagyva, a felette lévő vakolat leverésével és rétegrendi újrakezelésével szüntethető meg a vizesedés.
